A bálvány

Hyung Yee első bálványa egy Shirum-birkózó volt. A Shirum a japán szumó birkózás koreai változata. Minden nyáron a betakarítás idején megrendezték a Termés Ünnepét, aminek csúcseseménye a nagy Shirum-bajnokság volt. Rengeteg birkózó érkezett a versenyre, főleg Korea északi területeiről. Sok erős arató jött ide összemérni erejét a szomszédos területek erős embereivel. Több éve egy kemény, délről származó férfi uralta a mezőnyt. Ő lett Hyung Yee bálványa, követte is mindenfelé a ceremóniákon, amik szintén részei voltak az ünnepségnek. Mikor a birkózó újra megnyerte a versenyt, kihívott mindenkit: bárki megküzdhetett vele. Mikor senki sem fogadta el a kihívást, újra megkérdezte a jelenlévőket, ezúttal viszont arrogáns, sértő hangnemben, hogy van-e, aki ki merészel állni ellene. Ekkor egy kis termetű, vékony alkatú, negyven körüli észak koreai férfi lépett elő. Hyung Yee ismerte őt, hiszen apjának dolgozott, a családi birtokon. Tudta róla, hogy egy nagyon szerény, igen tisztességes ember, és Yinek hívják. Yi sok történetet mesélt neki a messzi északról. Senki, Hyung Yee sem gondolta volna, hogy Yinek bármi esélye lenne a bajnokkal szemben. A birkózó úgy gondolta, gyors és könnyű győzelemre számíthat; előrerohant, neki a kis embernek, ám ekkor egy nagy erejű csapás érte egyenesen az arcán. Az ütés a földre döntötte; miután ez többször megismétlődött, a birkózónak fel kellett adnia a küzdelmet, sőt a közeli kórházba kellett szállítani. Hyung Yee új bálványt talált magának, talán ez az esemény is befolyásolta későbbi életét, ugyanis soha nem fordult elő, hogy Yee kitért volna bármilyen kihívás elől. Megpróbálta rávenni Yit, hogy tanítsa Chabee-ra. Próbálkozása némi idő és unszolás után sikerrel árt. Egy új világ nyílt meg előtte? Két évig tanította Yi, mindaddig, míg szerződése a birtokon végzett munkára le nem járt.

Hyung Yeet nagyon bántotta, hogy elveszíti edzőjét, ugyanakkor büszke volt és elbizakodott. Yi felügyelete nélkül Yee továbbra is nyughatatlan gyermek maradt. Mivel termetre sokkal nagyobb volt, mint a korabeli gyermekek, gyakran kényszerült arra, hogy segítsen barátain, akár verekedésben is, néha akár három évvel idősebb ellenfelekkel szemben is. A barátai "Kisfőnök"-nek nevezték. Nyughatatlansága és a néha ehhez társuló meggondolatlanság a lányokkal szembeni naiv érdeklődésében is megnyilvánult. Egyszer játék közben véletlenül eltalálta az "iskola szépét" egy kővel. Mikor a lány tiltakozott, Yee hirtelen karjába kapta és erősen megölelte. Abban az időben ez a viselkedési mód elképzelhetetlen volt, így mikor apja tudomást szerzett a történtekről, Yeet nagyon szigorúan megbüntette. Hyung Yee ekkor eldöntötte, soha többet nem ad okot apjának, hogy megbüntesse. Rendkívüli módon szégyellte magát, hosszú ideig nem tudta elfelejteni a történteket. Azon képessége azonban, hogy bajba keveredjen, kitartott még Szöulban is, ahová tizenhárom éves korába költözött, hogy továbbtanuljon. Rendszerint nyugodt természetű apja nagyon határozottan és keményen reagált fia vad viselkedésére, akárcsak a rendőrség. Valószínűleg ez vezette Hung Yeet arra, hogy eldöntse: ha végez, elhagyja hazáját és Japánba költözik.

Sosai Oyama - Masutatsu Oyama élete